SOLO TRAVEL I. – A COMO-I TÓ

Solo travel – utazás egyedül. Szokatlan dolog ez a legtöbbünknek, nem vagyunk hozzászokva. Vajon ugyanolyan élmény egy ilyen utazás, mintha társaságban látnánk világot? Vajon ugyanúgy éljük meg a minket ért élményeket? Vajon nehezebb, könnyebb, bonyolultabb vagy éppen egyszerűbb ha mindent mi magunk intézünk? Kevesebbet fogunk tudni megnézni a folyamatos ügyintézés miatt (hiszen mindenre nekünk kell odafigyelnünk) vagy pont ellenkezőleg, hiszen csak magunkkal kell törődnünk? Ezekre a kérdésekre senki nem tudja a választ mindaddig, amíg ki nem próbálja, meg nem tapasztalja milyen is a “solo travel”. Én sem tudtam. Elmentem, kipróbáltam, megtapasztaltam. Most beszámolok róla, ráadásul nem is egy, hanem több bejegyzésben.

_DSC5706_e
Solo travel – áldás vagy átok?

Olaszországban csavarogtam szeptemberben, több környéket is bejártam. Ráadásul tettem mindezt ráérősen, “sétatempóban”, lassan, meg-megállva… Az első komoly tanulság ebből az utazásból mindenképpen az – és ezt sokan, sok helyen elmondták már, de csak akkor tudatosodik az utazóban ha saját maga is átéli – hogy a világ bármely tája, pontja vagy látványossága sokkal többet mutat meg magából ha lassítunk és megadjuk a lehetőséget neki hogy kitárulkozzon. Tudom, könnyű azt mondani, de mégis…. Egyvalami biztos: nem hagyományos útinapló következik a szokásos leírásokkal, adatokkal és a látnivalókról készült képekkel, hanem szubjektív beszámoló, benne mindaz, ami engem megérintett.

A COMO-I TÓ - BELLAGIO LÁTVÁNYA A VÍZ KÖZEPÉRŐL
A Como-i tó – Bellagio látványa a víz közepéről

Az utazás első fejezete nem indult könnyen. Budapestről elindulva majdnem 800 km megtétele után valahol Padova környékén megszólalt az autómban az egyik féltengely. Gyors gutaütés, majd szerelő keresés az autópálya mellett (ez amúgy olyan élmény volt, ami megérdemelne egy külön fejezetet), szakmai konzultáció egy kizárólag olaszul beszélő idős szerelővel mindenféle nyelven és kézzel-lábbal, visszafordulás és újabb 800 km haza, másnap féltengely csere és újra elindulás..

A COMO-I TÓ -
A Como-i tó – egyedülálló hangulat, óriási hegyek, parányi városkák

Megérte a fáradságot, ezt bátran állíthatom. Lélegzet-elállító, fenséges, grandiózus a tó és környéke. Nem tudom mire számítottam, de tényleg elakadt a szavam amikor a hegyek közül kibukkantam a tó partjára. Ennek két oka is volt. Az egyik a lenyűgöző látvány, a másik a tavat körbevevő utak keskenysége, ami alaposan próbára teszi minden vezető tudását, ráadásul nekem – solo traveller lévén – a másfél sáv széles úton szembejövő buszokon kívül a navigációt is figyelnem kellett, na meg persze megpróbálni felismerni a hotelt, ahova készültem (ami valójában nem is volt hotel, hanem egy apartman bármiféle cégér vagy felirat nélkül). Sikerült, megérkeztem, lepakoltam és persze azonnali csavargásba kezdtem. majd ezt az élménygyűjtést folytattam egy héten keresztül.

BELLAGIO - VIA PESCALLO
Bellagio – Via Pescallo
A COMO-I TÓ - A MAGASBÓL NÉZVE TÁRULKOZIK KI IGAZÁN
A Como-i tó – a magasból tárulkozik ki igazán
A COMO-I TÓ - KILÁTÁS A CASTELLO DE VEZIO-BÓL
A Como-i tó – kilátás a Castello di Vezio-ból

A helyenként 400 m mély (!) tó valóban lenyűgöző, a körülette magasodó hegyek folyamatosan arra emlékeztetik az ott lévőket hogy mennyire porszemek is valójában. Az ipszilon alakú tó ettől függetlenül kedves. Egy kicsit hasonlít a Cinque Terre-re annyiban, hogy a meredek hegyoldalak alján találhatóak a pirinyó települések, ahol jellemzően egy deka vízszintes felület sincs. Ráadásul – mivel a lejtők helyszűkét okoznak – itt is szenzációs módon használják ki a beépíthető-belakható terület minden négyzetcentiméterét.

LEJTŐS UTCÁK, LÉPCSŐK A TÓ KÖRÜL MINDENÜTT
Lejtős utcák, lépcsők a tó körül mindenütt
ÖTLETES A KERTHELYISÉG MEGOLDÁSÁRA. FAGYIZÓ VARENNA-BAN
Ötletes megoldás a “kerthelyiségre”. Fagyizó és terasza Varenna-ban

Amire nem maradt hely – és ezt már említettem korábban – az az út. A tó körüli út kétsávosnak van minősítve, de inkább csak szűk másfél sáv áll rendelkezésre a közlekedésre, ami időnként érdekes szituációkat generál. És aztán van néhány középkori eredetű település is a tó partján, amin az országút keresztülvezet, és amely városkák központjában az út egy sávra szűkül. Itt vagy nagyon figyelsz hogy ki jön szembe vagy ha szerencséd van, akkor van egy jelzőlámpa ami felváltva engedi át a közlekedőket.. Nem gyenge szívű vezetőknek való vidék… Szerencsére a tavon sűrűn járnak a hajók és a kompok, bárhonnan bárhova el lehet jutni ezekkel is, merthogy minden tóparti településnek van kikötője. Vagy közlekedj a menetrend szerinti busszal, akkor öntelt mosollyal figyelheted ahogy a szembe jövő autók az út melletti sziklákra lapulva próbálnak elférni egymástól.

HAJÓK ÉS KOMPOK. MINDENHONNAN MINDENHOVA
Hajók és kompok. Mindenhonnan mindenhova
SAN GIOVANNI KIKÖTŐJE
San Giovanni kikötője
HASZNÁLATON KÍVÜLI BÁRKÁK SAN GIOVANNI MELLETT
Használaton kívüli bárkák San Giovanni mellett
HAJÓVAL MENAGGIO-BÓL BELLAGIO-BA
Hajóval Menaggio-ból Bellagio-ba

Az itt élők tulajdonképpen kedvesek, segítőkészek, ugyanakkor borzasztóan fáradtak az ide látogató turista hordáktól. Idén a tó tele volt amerikaiakkal, akik a dollár erősödése miatt a fájdalomküszöb feletti mennyiségben látogattak Európába, őket pedig ismerjük..

BELLAGIO SZÉLÉN TALÁLTAM EZT A NAGYON HELYES HÁZAT
Bellagio szélén találtam ezt a kedves és zárkózott házat

Az időjárás szeptemberben kellemesen meleg, sőt időnként egyenesen forró. Viszont – és ez valószínűleg a hegyeknek köszönhető – nagyon gyors változásokra képes. Volt olyan reggel, amikor esett az eső, mindent súlyos szürke felhők borítottak. Hosszú ujjú póló, hoodie és széldzseki kellett egészen 11 óráig, amikor 25 perc alatt az összes felhő eltűnt az égről, szikrázóan kékké változott az égbolt és 30 fok lett. Ezt amúgy a képeken is látni lehet, arról nem beszélve hogy fotós szempontból is kihívásokat jelentett, folyamatosan.

HAJÓVAL MENTEM BELLAGIO-BÓL VARENNA-BA REGGEL 9-KOR. ILYEN BORULT VOLT AZ ÉG
Hajókirándulás Bellagio-ból Varenna-ba. Reggel 9-kor még ilyen borult volt az ég és esett az eső
VARENNA
Varenna – 10 órakor még mindig csúnyán be van borulva
BELLAGIO A TÚLPARTRÓL, MENAGGIO-BÓL. FÉL ÓRA ALATT ENNYIRE KITISZTULT AZ IDŐ
Bellagio a túlpartról, Menaggio-ból. Fél óra alatt ennyire kitisztult az idő

Három ékszerdoboz városka található a tó hosszának közepén – egy az egyik oldalon, egy középen (ahol az ipszilon szárai összeérnek) és egy a túloldalon: Menaggio, Bellagio és Varenna. Hasonlítanak, mégis mindegyiknek megvan a maga egyedi hangulata, kisugárzása.

UTOLSÓ PILLANTÁS A TÓRA HAZAUTAZÁS ELŐTT
Varenna – búcsúpillantás a tóra elutazás előtt
CASTELLO DI VEZIO - GIPSZ-SZELLEM(?) FIGYELI A TÓ ÉLETÉT
Castello di Vezio – gipsz-szellem(?) figyeli a tavat
CASTELLO DI VEZIO - CIPRUSOK A ORONYBÓL NÉZVE
Castello di Vezio – ciprusok a toronyból nézve

A tó fővárosáról, Como-ról valamilyen számomra is érthetetlen oknál fogva az volt az előképem hogy egy füstös-kormos iparváros. Ehhez képest egy vígkedélyű, hosszú tóparti promenáddal rendelkező világos és virágos, parkokkal megtűzdelt – és ókori eredettel rendelkező – település. Leghíresebb szülötte Alessandro Volta, a galvánelem feltalálója. Van is neki emlékműve, világítótornya és még egy emlékműve a tóban(!). Persze van itt dóm, óvároska, de nekem legjobban az itt élők élettempója tetszett a legjobban. Ők sem rohannak, azért ez Olaszországban meglepő..

COMO - DÉLELŐTTI OLVASGATÁS A TÓPARTON
Como – délelőtti olvasgatás a tóparton
ÜLDÖGÉLÉS A LUNGOLAGO-N A TÓ PARTJÁN VÉGIGFUTÓ SÉTÁNYON
Üldögélés a Lungolago-n, a tó partján végigfutó sétányon
LUNGLAGO - SZIESZTA DÉLELŐTT
Lungolago – szieszta délelőtt

Como szíve a kikötő és környéke, de nagyon szép az óvárosi része is a Duomo-val, a szűk utcácskákkal, a kisebb-nagyobb boltocskákkal, a teraszokkal, bárokkal, éttermekkel, valamint a néhol meghökkentő, környezet-idegen részletekkel.

TÉRPLASZTIKA, MODERN MŰVÉSZET?
Térplasztika, modern művészet?
MEGLEPETÉS COMO ÓVÁROSI RÉSZÉN
Meglepetés Como óvárosi részén
COMO - PIHENŐ A DÓM OLDALÁBAN
Como – pihenő a Dóm oldalában

A Lungolago-ról jól látszik a város fölé magasodó hegy tetején álló Brunate-be felkapaszkodó funicolare (fogaskerekű) útvonala, ezzel lehet feljutni a hegy tetejére, onnan pedig egy kiadós mászás után a Volta világítótoronyhoz.

COMO - A LUNGLAGO, A KIKÖTŐ, A HÁTTÉRBEN PEDIG A HEGY TETJÉN BRUNATE
Como, a kikötő, a háttérben a hegy tetején Brunate

Nem szívesen vallom be, de a funicolare végállomásától a világítótoronyhoz vezető – a táblák szerint másfél órás -, meredeken felfelé vezető út (na jó, ösvény) felénél feladtam és visszafordultam. Aztán kiderült, hogy van egy terepjáró, ami fillérekért felvisz, a másfél órás gyalogút így 13 perc alatt letudható.. És hát fentről parádés a látvány!

COMO FENTRŐL
Como – fentről
A TÓ TÚLOLDALÁN AZ AUTÓPÁLYA MÁR SVÁJC
A tó túloldalán az autópálya már Svájc
VOLTA VILÁGÍTÓTORNYA
Volta világítótornya

Ez volt tehát a solo travel csavargás első fejezete. Persze hosszasan tudnám még folytatni történetekkel és képekkel, élmény volt bőven. Mesélhetnék például a szállásomról, amit valamilyen arab származású család birtokolt és ezért a TV dugig volt arab nyelvű csatornákkal, vagy a tulajdonos anyjáról, aki egyedül volt otthon amikor távoztam, olaszul sem beszélt nemhogy angolul  és vele kellett megbeszélnem a fizetés-számlázás részleteit (persze hogy nem ment). Vagy beszámolhatnék arról az érdekes és tanulságos, sok mindent más megvilágításba helyező beszélgetésről, amit a velem egy buszon utazó angol expat anyuka folytatott egy Csehországban dolgozó német mérnökkel a migráns-válságról… Viszont egy ilyen post hossza véges, így nem teszem. Legközelebb San Gimignano-val folytatom, és ígérem előbb-utóbb eljutunk a solo travel tanulságaihoz is.

Péter

2 thoughts on “SOLO TRAVEL I. – A COMO-I TÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.