Barcelona karácsonykor? Katalónia függetlenségre törekvő fővárosa, amely öntudatosan különbözteti meg magát Spanyolország más területeitől a legtöbb utazó számára a nyarat jelenti.  Ez természetes, az adottságaiból, a tenger közelségéből, a területről mindenkiben kialakult képzetből következően magától értetődő. Pedig ez az 1,6 millió lakosú város télen is pezseg, az idő is sokkal-sokkal kellemesebb, mint itthon, ráadásul a látnivaló is pont annyi, mint nyáron. Na jó, a tenger nem olyan kellemes, de – mint ahogy azt látni a saját szememmel láttam – van aki ilyenkor is a vízbe merészkedik. Egy karácsonyi látogatás pedig bepillantást ad arra is vajon miben különbözik a karácsony a nálunk megszokottól. 

Egy – nem is annyira hirtelen jött – ötlettől vezérelve a kedvesemmel és szüleivel úgy döntöttünk hogy a karácsonyt Spanyolországban, egész pontosan Barcelona városában töltjük. Tőlem egyáltalán nem állt távol az ötlet (nem vagyok oda a karácsonyért), de Anita szüleit ismerve tőlük a túra vállalása nagy dolog volt. Ők a karácsonyt a hagyományos módon, hetekig sütve-főzve, mindenkit halálra etetve, rokonlátogatva vagy begubózva szokták tölteni, végigcsinálva a bevásárlás, napokig tartó konyhai robotolás, fafaragás, ajándékok utáni rohangálás és azok becsomagolása és egyéb idegeskedés minden stációját. Mindezzel szakítva ez alkalommal december 23-án repülőre ültünk azzal, hogy 5 napig haza sem jövünk! A csapatunkat természetesen ez alkalommal is kiegészítette az én Sony a99-em (hozzá egy Sony-Zeiss 24-70 f/2,8 és egy Sigma 50 f/1,4 EX DG HSM) hogy megörökíthessem és megmutathassam mindazt, ami érdekes, élményszámba megy. Szokásomhoz híven ismét egy nem hagyományos beszámoló következik. Nem azt fogom megmutatni és elmesélni amit egy hagyományos útikönyvből bárki megtudhat, és bár mindenhova eljutottunk én mindezt a saját nézőpontomból tárom olvasóim elé. Ezt tettem korábban is, például amikor a Como-i tó környékén, Toscana-ban vagy sok egyéb helyen jártam. Én már csak ilyen vagyok.

Karácsonyi Barcelona

A katalánok és Barcelona egy kissé másképp élik meg a karácsonyt. Persze, az idő is más (kint tartózkodásunk alatt nappal 16-19 fok volt, este pedig 10-13), de nem csak ezért. Nincs az a mindent átható, elborító, néha már émelyítő, erőszakos karácsonyi láz, mint nálunk. Van karácsonyi dekoráció az utcákon és az üzletekben, de nincs semmi agyoncsicsázva. Sok helyen vannak a városban karácsonyi vásárok és egyéb programok, a Placa Catalunya-n napokon keresztül programok zajlanak a színpadon. Nincs az a bezárkózás sem. 24-én estig nyitva vannak a boltok, normál hétköznap van. Mindenki lendületesen vásárol, óriás szatyrokkal megrakott helyiek nyüzsögnek minden boltban, bevásárlóközpontban (mint amilyen az El Corte Inglés) városszerte.

25-én napközben van a legnagyobb nyugi, az üzletek zárva (de a bárok, éttermek nem), a látványosságok közül néhány zárva (de a legtöbb üzemel), csak a turisták vannak mozgásban (azok viszont rengetegen). Viszont délutántól kezdve Barcelona apraja-nagyja kirajzik az utcára és hömpölyögnek. Komolyan. Bármerre mész a városban (akár a tengerparton La Barceloneta-ban, akár a belváros sétálóutcáin, a La Rambla-n vagy a Barrio Gótico-ban, akár a Park Güell-ben, mindenhol sétáló embereket látni. Én már többször jártam Barcelona -ban korábban (mindig nyáron) és mindig zsúfolt a város. Ez alkalommal viszont meglepő élmény volt hogy túlnyomó többségben voltak a spanyolok, bocsánat, a katalánok. Estére az összes étterem és bár tömve van, szerintem 25-én este senki sem eszik otthon. 26-án aztán már majdnem minden visszatér a rendes kerékvágásba és ha 26-27-e nem szombat-vasárnapra esett volna szerintem a szokásos hétköznapi tempó és hangulat lett volna a jellemző. Szóval nem tolják túl a karácsonyt. Megünneplik ahogy kell, mindenhol látszanak a karácsony jelei, persze vannak misék, van ajándékozás, van karácsonyi vacsora, de nem esnek túlzásba. Ez nekem nagyon tetszett.

Csavargás a városban

Karácsony ide, karácsony oda, mi minden reggel nyakunkba vettük a várost. Mivel a társaság minden tagja járt már Barcelona -ban így nem kellett rohannunk, nem volt “mindent-meg-kell-nézni” kényszer. Ráérősen, egy-egy kávéra, italra itt-ott megpihenve, egy-egy boltba benézve (ha az ember párja divatblogger, ez elkerülhetetlen) jutottunk el minden látványossághoz és érdekességhez. Tettük mindezt időnként szikrázó napsütésben, néha kissé felhős ég alatt de mindig kellemes, langyos időben. egy könnyű kabát elég volt (délben még soknak is bizonyult időnként). Nem tudom, hogy mindig ilyen idő van-e karácsony tájt az ország ezen részében, de bennem biztosan így marad meg, kellemesen. Azt nehezen felejti el az ember amikor december 26-án a tengerparton emberek napoznak… Végigsétáltunk a belvároson, a La Rambla-n, sirályokat etettünk a kikötőben a többi arra járó legnagyobb örömére (egész kis csapat gyűlt körénk a művelet közben fényképezve ahogy fényképezünk). Felültünk mindkét libegő-szerűségre (az egyik a Teleferico de Montjuic, a másik a Teleferico del Puerto) hogy fentről is megnézzük a várost, ez nekem korábban eddig kimaradt. Az utóbbiról La Barceloneta-n kiszállva sangria-t ittunk a tengerparton majd végigsétáltunk a parton a homokszobrászok műveit is utunkba ejtve és persze leültünk a homokba az érzés kedvéért (nagyon sokan napoztak a parton) és hallgattuk egy kicsit az egyik utcazenész csapatot. Ebédeltünk a negyed egyik legjobbnak tartott éttermében, a La Bombeta-ban (köszi Fördős Zé!). Ez zseniális hely, csak spanyol nyelvű étlappal, ősidők óta ott dolgozó, igazi csibész veterán pincérekkel, akik minden új vendéggel megcsinálják a klasszikus “majdnem-rád-borítottam-a-kávét” trükköt és persze pazar kajával. Este, a Barrio Gótico-beli bóklászásunk közben benéztünk minden templomba, dómba és katedrálisba, az egyikben elcsíptünk egy nagyon bensőséges szertartást. Napközben ellátogattunk a Park Güell-be is, ez kihagyhatatlan, mint ahogy a Gaudi keze nyomát vagy zsenialitását tükröző épületek is azok, na és persze a Sagrada Familia… Az egyik este vacsora gyanánt végigettük magunkat a pincho-bárjairól elhíresült Carrer de Blai-on, ezt amúgy minden idelátogatónak melegen ajánlom. Jó volt látni, hogy ez az utca nem turista-csapda, ugyanis bár tél volt tél és turista-szegény időszakban jártunk a kis éttermek mind tele voltak – helyiekkel – márpedig ők csak tudják… Ugyancsak kötelező program volt egyik reggel a Camp Nou, az FC Barcelona fellegvára. És – ez hihetetlen élmény volt – láttunk egy nagyon érdekes, a hagyományos táncot az opera klasszikusaival “házasító” flamenco show-t is. Az 5 nap alatt végigettük a katalán konyha kínálatának legjavát, még a legjobb churreria-ban is megfordultunk Barcelona Vila de Gracia negyedében, a Sagrada Familia közelében hogy áldozzunk eme helyi édesség az oltárán. Egy ilyen post hossza véges, így nem tudok minden helyet felsorolni, ahol jártunk, minden élményt felsorolni, ami minket ért, és persze nem tudok minden ott készült képet sem megmutatni (sajnos). Maradt tehát az “önkényes” válogatás, de remélem tetszett!

Mi, a Phototrip szerzői szívesen vennénk, ha megosztanátok velünk legkedvesebb, legkülönösebb vagy legemlékezetesebb Barcelona-i élményeiteket és persze fotóitokat! Kommentre fel!

Péter