Toscana, 2016 nyár vége. Majdnem két hét, 20 város, falucska vagy település, több ezer fotó melyből a nagyon szigorú selejtezés után is körülbelül ezer “keeper” maradt és persze megszámlálhatatlan élmény, mosoly, látnivaló, napsugár, hullám, finom falat. Röviden ez lehetne annak a csillagtúrának a mérlege, amit vidám kis csapatunk teljesített. Négy korábbi bejegyzésem is már erről szólt itt a Phototrip-en, azokban is érdemes elmélyedni és a képeket is érdemes végigböngészni. Ugyanakkor azt is be kell látnom hogy egy-egy ilyen bejegyzés terjedelme nem teszi lehetővé az élmények teljes átadását. Ettől függetlenül remélem, hogy aki már járt Toscana földjén az ráismer ezekből az írásokból is. Aki pedig még nem, nos, nagyon remélem hogy ők kedvet kapnak a látogatásra!

Van még két sorozat fotó és két hely, amiről – pontosabban a mi oda irányuló látogatásunkról – mindenképpen szeretnék még mesélni. Ezek közül az egyikben valószínűleg mindenki járt már, aki Toscana vendége volt rövidebb vagy hosszabb időre. A másik… Fogadásom van, hogy még a megrögzött, rendszeres Toscana utazók közül is csak elenyésző számú olyan van, aki a bemutatandó városkában járt. Jöjjön tehát Pisa és utána Vicopisano (tegye fel a kezét aki már járt az utóbbiban!). Jó böngészést!

 

Pisa

A városról, ami az azonos nevű megye székhelye szerintem már mindent megírtak és megmutattak már azok, akik ott élnek vagy oda bármikor ellátogattak. Kötelező eleme ez minden, a környékre irányuló utazásnak. A Torre Pendente-ről, a híres ferde toronyról, pontosabban az ugyancsak kötelező módon magukból viccet csináló turistákról én is írtam már korábban. Kihagyhatatlan úticél ez, természetesen mi is szorgalmasan elzarándokoltunk oda. Úgy gondolom az a legjobb, ha nem is szaporítom feleslegesen a szót, inkább a képek végig-böngészésére bíztatok mindenkit, a galéria képei “többet mondanak ezer szónál”…

 

 

Festa Medievale Vicopisano

Nagyon szeretem középkori fesztiválokat Olaszországan, Toscana-ban már nagyon sok ilyet láttam a mostani és korábbi útjaim során is, de nem tudom megunni ezeket. Így aztán nem meglepő, hogy ennek az utazásnak az utolsó, hazaindulás előtti napjára is jutott egy. Sok tekintetben különleges, kilóg az ilyen jellegű rendezvények sorából a Festa Medievale Vicopisano.

Egyrészt azért, mert a helyszíne nem valamelyik legendás, nagy méretű, mindenki által ismert város, mint mondjuk Volterra vagy Greve in Chianti, hanem a 8500 lakosú Vicopisano Toscana dombjai között, amelynek parányi mérete ellenére olyan honlapja van, hogy a fal adja a másikat.

Másrészt ezt a rendezvényt a helyiek csinálják a jelek szerint elsősorban maguknak, a barátaiknak, közelben lakó ismerőseiknek. Viszont pont ettől válik vonzóvá a “külsősök”, Olaszország más vidékeinek lakói és persze a turisták számára is, akik szép számmal népesítik be a fesztivált. Az eldugott kis városka eredetileg egy domb tetejére épült, ezt veszi körül a városfal, ezen belül található a történelmi, középkori óvároska. Gyönyörű, érintetlen, eredeti formájukban megőrzött, és mind a mai napig lakott épületek, templom, óratorony, erőd és girbegurba, lejtős, macskaköves vagy bazalttal kirakott utcák. Ez a hiteles “díszlet” ad helyszínt az évről évre megrendezett középkori fesztiválnak. A  fesztivál a szokásos elemekből épül fel, középkori kézművesek készítik és árulják a portékáikat az utcán, lehet enni-inni, vannak mutatványosok. Például egy jelmezbe öltözött pasi, akinek önkéntes partnere egy galamb. A szárnyas nem hajlandó elhagyni maga által választott mutatványost, aki ezáltal nem tudja bemutatni az eredetileg tervezett mutatványát, viszont ezt senki sem sajnálja. Ugyanannyian nézik és fotózzák nagy derültséggel, mint ha az igazi produkciót látnák. Mindenki ismer mindenkit, jókedvűen tereferélnek, esznek és isznak, lelkesen tapsolnak egymásnak és vásárolnak egymástól, meghallgatják a helyi kórust, este részt vesznek a középkori lovagvacsorán fent az erődben, szóval remekül szórakoznak. És mindemellett hihetelen barátsággal és vendégszeretettel fogadják a köztük lábatlankodó idegeneket, mint amilyenek mi voltunk. Gondosan elmagyarázzák (vagy adott esetben elmutogatják) az ételek-italok és egyéb tárgyak, vagy a városka eredetét, ajánlgatják a programokat, kifejezetten jó fejek.

Jó látni az ilyet, nagyon jó búcsú-fejezete volt ez a nyaralásnak. Hátravolt még nekünk egy jó kis grillezés a szállásunkon, az Azienda Agricola San Gervasio-ban, aztán este pakolás következett és másnap reggel fájó szívvel elindultunk haza. Ciao Toscana, grazie per tutti, visszajövünk!

Péter